Poszterház | Minden ami poszterPoszter | Plakát | Lakás-, és iroda dekoráció.

Bort iszik az nem is vizet, sörért csak a német fizet! Mint a magyar gasztronómiában mindennek, a fröccsnek is történelme van.

Történelmi tény, hogy a tanár-feltaláló Jedlik Ányos akit többek között az inga és a dinamó atyjának tekintünk, sok más remek ötlete mellett a fröccskészítést is forradalmasította. Jedlik 1829-ben publikálta a téma szempontjából oly fontos művét a szódavíz-gyártásról és a szódáspalackról, amellyel megalapozta a jó fröccs készítésének egyik nemes alapanyagát: a szódavizet.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról a tényről, hogy Vörösmarty Mihály nevéhez köthetjük a világ első fröccsét is… A történet szerint Vörösmarty és Jedlik Ányos Fáy András fóti pincéjében borozgatva, Jedlik szódájával felspriccelt borát kóstolva jegyezte meg: “-Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!” – s azzal ajkához emelte a habzó bort. Mögötte ott állt Jedlik félszeg mosollyal arcán: kezében ott pihent az első szódás üveg.”

Mióta strandolunk? Őstörténet.

A francia tengerparton indult 1820-ban, óriási felhördülést keltve. Magyarországon hetven évre rá honosodott meg a napozással együtt. A strandolás őstörténete. Több magyar forrás is egy bizonyos Boigne grófnőt jelöl meg az első tengerparti fürdőzőként, ám valójában X. Károly francia király neje, a szicíliai származású Berri hercegasszony indította útjára a ma már oly népszerű szokást. A nemeshölgy 1820-ban, a La Manche csatorna partján fekvő Dieppe-ben vonult először a hullámok közé. Hordozószékén vitette magát a tengerbe, és két komornája is vele tartott. Az akkor még szokatlan látványosságra óriási tömeg verődött össze a parton: nyilvánvalónak tartották, hogy a hercegasszony teljesen elveszítette a józan eszét. A kísérlet végül mégis divatot teremtett…

* A feltöltött felvételek beállíthatóak monitor háttérképként, a CCG Fotóstúdió fotógyűjteményének tulajdona és megvásárolhatóak a Poszterház oldalán.

Lassan véget ér a tél. Lélekben már készülődünk a nyárra. Eszünkbe jutnak az elmúlt gondtalan fürdőzések, a barátok. Újra ott vagyunk a vízparton, érezzük a bőrünkön a nap melegét. Halljuk a víz csobbanását. Erre gondolva még gyorsabban repül az idő és múlik a tél, és talán gyorsabban olvad, ami a hóból megmaradt.

A Magyar Fotográfia Napján szeretnénk tisztelegni a fényképészet előtt a stúdiónk archívumából néhány felvétellel.

A régmúlt kamerái még nagyok és nehézkesek voltak, így a fényképészet témája akkoriban a beállított portrék és a tájképek köréből kerültek ki.

A közelmúlt technológiái már lehetővé tették, hogy a fotósok már megvalósíthatták teljes művészeti elképzeléseiket.

A jelenkor modern képalkotási eszközei képessé tesznek miket arra, hogy megalkothassuk minden vizuális elképzelésünket.

* A feltöltött felvételek beállíthatóak monitor háttérképként, a CCG Fotóstúdió tulajdona és megvásárolhatóak a Poszterház oldalán.

Oly sokszor hangzik el a fenti kijelentés. De miért nem szeretjük a hétfőket? Stúdiónk szeretné egy kicsit jobb hangulatot varázsolni ehhez a mai hétfőhöz…

* A feltöltött felvétel beállítható monitor háttérképként, a CCG Fotóstúdió készítette és megvásárolhatóak a Poszterház oldalán.

Így a farsangi szezon vége felé [lásd. Farsang I], szeretnénk néhány fotót bemutatni, ami pont harminc éve 1979. február 25.-én készült a mohácsi busójáráson.

A busójárás: eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés.

A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. “Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul”, mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból. A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.

További felvételek: [1] [2] [3]

* A feltöltött felvételek beállíthatóak monitor háttérképként, a CCG Fotóstúdió tulajdona és megvásárolhatóak a Poszterház oldalán.

Minden kedves Barátunknak és Ügyfelünknek szeretnénk Békés és Boldog Ünnepeket kívánni.

Ha jobban belegondolunk, nehezen tudjuk felidézni, mit kaptunk, illetve adtunk tavaly karácsonykor, a tavalyelőttire, pedig szinte alig emlékszünk. A szentestei áhítat, az összetartozás, a mások iránti figyelem és szeretet érzése, akkor is, ha karácsony csak egy napig tart az évben, mégis sokáig kihat. Rajtunk is múlik, meddig tudjuk megőrizni a szenteste békéjének és szeretetének hangulatát – talán valahol ez a karácsony igazi lényege.

További felvételek: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]

A fenti néhány ajándék asztaltémánkkal a számítógépe képernyőjére is ünnepi hangulatot szeretnénk varázsolni, hogy munka vagy szórakozás közben is élvezhessék az ünnep hangulatát.

Tiszakarád, 1935.okt.1.-én.-

Szép kis Sára Pulyám!

Még csak most tudok időt szakitani az irásrá, mert tegnap feküdtem azzal a lábamon már Nálatok kezdődő mérges pattanással.-Ugy jártam vele, mint Te a nyakaddal. Én ugyan nem kapartam el,de eldörzsolte a nadrág. Most is lázas vagyok, annyira fáj.

De semmi. Ez meggyógyul,de a lelkem mindig fájt volna,ha Vasárnap nem az történik velünk,mint ami történt.Kimondhatatlanul boldog vagyok,mert érzem,hogy szeretsz.És légy nyugodt. Életemnek nem lesz ezentul más feladata,minthogy Téged boldoggá tegyelek.

Igy csak bátran indulj el velem. Én erősnek érzem magamat arra,hogy mindennapi kenyerünket,bárhol és bármilyen körülmények között is megkeressem.Attól se félj,hogy Karádon veszünk egy-két évig jó lesz itt, amig valahogy össze szedjük a szükségeseket,aztán megyünk.

És a mi boldogságunkat – hiszem – nem az anyagiak fogják jelenteni, hanem az,hogy ujról-ujra meg tudjuk majd egymást hódítani mély erkölcsi erőkkel.Te el sem tudod képzelni menynyit változtam én, mióta szeretlek.Te éretted feláldoznám az életemet is.Láthattad most is.Azért,hogy Neked ne okozzak rossz napokat,képes lettem volna félre állani az utadból.Pedig az lelkileg a halálomat jelentette volna.

Sárikám,most is igyekeznem kell a levéllel,mert a kis malac még nincs becsomagolva és 5 óra után már nem veszik fel. Csak arra kérlek,írj sokat és minél előbb.A következő levelem hosszabb lesz és abban megirom,mikor tudok megint bemenni Ujhelybe.Igy is lélekben és gondolatban mindig Veled

a Te rossz: Mefisztód.

A szövegeket eredeti változatában [csak a nevek helyett használtunk rövidítéseket] közöltük, így a stilisztikáért, és a helyesírásért nem vállalunk felelősséget. A feltöltött levélmásolat címzettje, és a képen szereplő hölgy, nem azonosak. Csak a tartalomhoz próbáltunk társítani képi világot archívumunkból.

* A feltöltött felvétel megvásárolható a Poszterház oldalán.

A kerékpár [vagy bicikli]: egy emberi erővel hajtott jármű. XIX. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai formáját. Egykerekű típusát monociklinek, háromkerekű változatát pedig triciklinek hívják.

A 20-as években még komolyan készültek az emberek a fotózásra. Esemény volt, ha a műteremben vagy akár a lakás nappalijában fotográfia készült a családról. Már napokkal előtte izgatottan készültek a „nagy eseményre”. A legjobb ruhájukat vették ki a nagyszekrényből, a férfiak felkeresték a borbélyt aznap reggel. A hölgyek a tükör előtt gyakorolták az ábrándos tekintetet vagy az elhivatott anya pillantását. Mivel nem tudhatták még hány alkalom adódik az életükben amikor a kamera elé állhatnak, ezért ezeknek a képeknek tökéletesnek kellett lenniük. Egy jólsikerült fotó akár meghozhatta a hőn áhított esküvőt, a jó partit, de kikerülhetett az ebédlő falára is ahol az egymást követő generációk csodálhatták meg, a kor hangulatát. A gyökereket.

Mára, a digitális korszak beköszöntével már megváltozott az igény a képekkel szemben. Mintha eltűnt volna az az izgatott visszafogottság, ami megadta minden képnek az alaphangulatát. Pedig milyen nagy dolog is ott állni az udvaron, a vasárnapi ruhában a saját biciklivel!!!

* A feltöltött felvétel megvásárolható a Poszterház oldalán.