Fotóstúdiónk meghirdeti fotósiskoláját. Módszerünk egy teljesen új, gyakorlat orientált, kreatív módszer, ami nem csak megismerést, rálátást, de vizuális szemléletmódot is eredményez a fotózás területén.

Az oktatás két részre oszlik: az elméleti oktatásra, valamint a gyakorlatra: fotóstúdiónk művészeti sorozatainak fotózásán való részvétellel, esetleg közös projektek kidolgozása, és hallgatók által készített felvételek közös kiértékelésére. Hallgatóink szakmai gyakorlatok keretében eljöhetnek velünk stúdiónk saját projektjeinek fényképezéseire.

Stúdiónk meggyőződése, hogy a fényképészetet csak gyakorlatban lehet elsajátítani. Ezért egy olyan tematikát alakítottunk ki, ahol a hallgatóval együtt állítjuk össze a tanrendet képességeinek, és érdeklődési körének megfelelően. A szakmai gyakorlatokon olyan helyszíneket látogatunk meg, és olyan témákat fényképezünk, melyeket a hallgatóinkkal együtt választunk ki.

Tanfolyamunkat ajánljuk kezdőknek, és újrakezdőknek is, akik már tisztában vannak az elméleti alapfogalmakkal, de gyakorlatot szakmai jártasságot szeretnének:
• Fotóstúdiónknál a fényképezés szinte bármelyik területéről szerezhet tapasztalatokat, és személyes kapcsolatrendszerünk, és professzionális felszerelésünk (melyet szükség esetén használhat) a garancia arra, hogy a gyakorlati óráinkon készült fényképeiben biztos, hogy örömet fog találni.
• Kiterjedt kapcsolatrendszerünk a garancia arra, hogy olyan helyszíneken(ről) fotózhat, ahova csak engedéllyel szabad belépni, olyan díszleteket használhat, melyek többnyire csak pénzért elérhetőek, valamint ha fotóihoz szükséges bármilyen nemű és korú modellt is biztosítani tudunk. Így magasabb színvonalon készíthet fényképeket, mint amire egy átlagos fotózás esetén lehetősége adódna.
• Nálunk ne számíts az iskolában megszokott száraz előadásokra. Stúdiónkban kipróbálhatod, megfoghatod az eszközöket, nálunk nem csak az oktató kattint, te is aktívan részt veszel az órákon.
• Kis létszámú max. 2 fős szakmai gyakorlatok, ami biztosíték arra, hogy az elméletek után minden gyakorlati kérdésére választ kap majd. Bátran szólj közbe, kérdezz vissza, ha valamit nem értesz, türelmesen és baráti hangvételben magyarázzuk el a felmerült kérdést újra meg újra.

Barangoljon oldalunkon, és ha megtetszik valamelyik téma, fotózási helyszín, speciális díszlet, akkor a legközelebbi fotózáshoz akár csatlakozhat is. Ha egyedi ötlete van csak a felszerelés, vagy a kapcsolat hiányzik, kérjük, telefonáljon, hátha tudunk segíteni, együtt fényképezni.
Csatlakozzon fotózásainkhoz, és lessen el pár mesterfogást! Jöjjön el Ön is, és tartozzon egy jó csapathoz, tanulja meg másképp látni a körülöttünk lévő világot!

A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött.

A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.

Ezt követően Grassalkovich I. Antal élete végéig több szakaszban folytatta a kastély bővítését és átépítését. A kettős U-alakú épületben fia, Grassalkovich II. Antal (1734-1794) alakított ki barokk kőszínházat. Unokája, Grassalkovich III. Antal (1771-1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára.

Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfi ága. A leányágon tovább öröklődő birtokot a kastéllyal együtt 1850-ben báró Sina György (1783-1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810-1876) adta el 1864-ben egy belga banknak. 1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. Erzsébet királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc Józsefet a trónon követő IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. 1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1950-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg, majd néhány évvel később megkezdődött az épület kiürítése, ami a felújítás előfeltétele volt.

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély felújítását és hasznosítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálja. A rekonstrukciós munkák első ütemének lezárásaként 1996 augusztusában átadott főhomlokzati szárnyban nyílt meg a Királyi Kastélymúzeum állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A források alapján hűségre törekvően berendezett enteriőrök a monarchia Magyarországáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyéről is mesélnek.

Mivel a gödöllői berendezésből igen kevés maradt fenn, ezért az enteriőrökben a hazai egyházi és közgyűjtemények kapcsolódó darabjai, illetve a királyi pár máshonnan származó személyes tárgyai is láthatóak.

1997 júniusában a királyi lakosztályok újabb szobái készültek el, majd egy évvel később, Erzsébet halálának 100. évfordulóján megnyílt az Erzsébet királyné emlékkiállítás. 2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki és vált teljessé a Kastélymúzeum állandó kiállítása.