Lánchíd | Budapest nr.II

Lánchíd, Széchenyi Lánchíd | Lánchíd története és Clark Ádám

A magyar főváros egyik jelképe | Budapesti látnivalók. A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a híd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.

Széchenyi Lánchíd : [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

A magyar főváros egyik jelképe | Budapesti látnivalók. A Széchenyi lánchíd a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.
Esti kivilágításban.

Esti kivilágításban: [1] [2] [3]

A magyar főváros egyik jelképe | Budapesti látnivalók. A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg, maga mögött felrobbantotta. Az újjáépített, némileg megszélesített hidat első felavatásának 100. évfordulóján nyitották ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pilonok boltívein lévő régi Kádár-címereket a Szent Koronával kiegészített Kossuth-címerekre 1996-ban cserélték vissza. A hidat a nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a gyalogosoknak.
Hajnali ködben.

Hajnali ködben: [1] [2] [3] [4] [5]

A magyar főváros egyik jelképe | Budapesti látnivalók. A híd százötvenedik születésnapjának alkalmából, 1999-ben nagyszabású ünnepségsorozat megrendezésére került sor, tudományos ülésszak keretében. A hidat feldíszítették, a jubileum megünneplésére nagygyűlést szerveztek. Az ülésszaknak a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet, melynek keretében felidézték a híd történetének lényeges eseményeit és legfőbb szereplőit.
Árvízkor.

Árvízkor: [1] [2] [3]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47