28 február, 2011
Carnevale di Venezia | Velence nr.III
Carnevale di venezia | Velencei karnevál és maszkok
Carnevale di Venezia | A Karnevál, a fő motívum tulajdonképpen az elrejtőzés, elváltozás, a “kibújni a bőrünkből” mozzanata. A szolgák uraknak öltözhettek, a férfiak nőknek, mindenki belekóstolhatott, milyen az a “más”, a “pont az ellenkezője”, a “titkos én”. És hát a játék, az öröm, a mámor, a túlzásba vitt élvhajhászat, azaz minden, amit a Nagyböjt időszakában tilos.
Carnevale di Venezia | A Karnevál. A világ minden táján így van ez; farsang, karnevál idején az emberek beöltöznek, éjt-nappallá téve mulatnak, felismerhetetlenségig elmaszkírozva, gátlásaiktól megszabadulva, a társadalmi és vallási normák szabályrendszeréből kitörve táncolnak és szeretnek – semmi sem lehetetlen, és semmi sem tilos! A lényeg ez, a felhőtlen, gyermeki öröm, az ünnep öröme – és az öröm ünnepe!
Carnevale di Venezia | A Karnevál. A legismertebb karneválok sorában a velencei mellett ott sorakozik a Riói, a Nizzai, a New Orleans-i, de az emberek a farsangolás idején a világ minden táján kifulladásig ropják a táncot.
Carnevale di Venezia | A Karnevál azaz mindent bele Nagyböjt előtt. Mint a legtöbb ünnepnek, a Velencei Karneválnak is mélyen vallásos, judeo-keresztény kultúrkörünkből kiindulva természetesen keresztény vallási hagyományai vannak. A Karnevál a Nagyböjtöt első napját, Hamvazószerdát megelőző 10 napon keresztül folyik Velence sikátoraiban, utcáin és terecskéin. Ha a századokkal ezelőtti ünnephez képest nem is mindent, a böjthöz, az önmegtartóztatáshoz képest szinte mindent lehet. Enni, inni, mulatni, szeretni, kifulladásig.
Carnevale di Venezia | Masks: [1] [2] [3] [4] [5]
Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47
3 comments-
-
-
Blendemanus
Fotó oktatás, fotóstanfolyamok | Digitális és filmes fotósiskola
Fotóstúdiónk meghirdeti fotósiskoláját. Módszerünk egy teljesen új, gyakorlat orientált, kreatív módszer, ami nem csak megismerést, rálátást, de vizuális szemléletmódot is eredményez a fotózás területén.
Az oktatás két részre oszlik: az elméleti oktatásra, valamint a gyakorlatra: fotóstúdiónk művészeti sorozatainak fotózásán való részvétellel, esetleg közös projektek kidolgozása, és hallgatók által készített felvételek közös kiértékelésére. Hallgatóink szakmai gyakorlat keretében eljöhetnek velünk stúdiónk saját projektjeinek fényképezéseire.
Stúdiónk meggyőződése, hogy a fényképészetet csak gyakorlatban lehet elsajátítani. Ezért egy olyan tematikát alakítottunk ki, ahol a hallgatóval együtt állítjuk össze a tanrendet képességeinek, és érdeklődési körének megfelelően. A szakmai gyakorlatokon olyan helyszíneket látogatunk meg, és olyan témákat fényképezünk, amelyeket a hallgatóink együtt választunk ki.
2013. április 19. péntek at 14:55
Blendemanus
Carnevale di Venezia | A Karnevál története
A Velencei Karnevál története majd’ ezer évre nyúlik vissza az időben. Elsőként 1094-ben került sor az eseményre, egy bizonyos Vitale Falier dózsa kegyes engedélyével. Akkoriban, akárcsak napjainkban is, a Karnevál egy hatalmas bállal kezdődött, amit számtalan apróbb helyi mulatság, színi előadások, játékok és koncertek követtek a város terein.
A Karnevál idején a város népe, lett légyen az úr a vagy szolgáló, magára öltötte a tabarro-t, egy hosszú, sötét köpönyeget, és egy fehér maszk, a bauta mögé rejtve arcát és kilétét mulatott gátlástalanul a sikátorokban és apró tereken. Erre az időre megszűntek a társadalmi különbségek, nem voltak többé urak, se szolgák, és mindent lehetett…
Idővel aztán a dekadens gátlástalanság eszménye mellett a Commedia dell’Arte kosztümjeiről mintázott öltözékek is egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak. A város népe egyre díszesebb és változatosabb kosztümökben mulatott napokon és éjszakákon át. A mulatozás akkori formája persze napjainkban már, mondhatni, megkérdőjelezhető.
A mattacino jelmezbe bújt, azaz bohócnak öltözött fiúk és férfiak rózsavízzel töltött tojásokat dobáltak az utcán elvonuló széplánnyokra – és záptojást a csúnyácskákra. A hölgyek persze nem vették jónéven az ítélethirdetésnek ezt az igen direkt formáját; olyannyira nem, hogy felháborodásuk a szokás rendelet általi betiltásához vezetett, 1268-ban. Ám mit sem ért a szép szó; végül a város vezetősége kénytelen volt hálóval megvédeni a hölgyeket küllemük “megítélésétől”.
A VI-ik század során számos szokás hivatalossá vált, úgy, mint a maszkviselés, vagy a különböző, mai szemmel bizony elég kegyetlen játékok némelyike. Hiszen ezek – az idők során szerencsére elkopott – kis mulatságok többnyire állatok életét követelték. Mint például az a játék, amikor egy szerencsétlen libát kellett a jeges sikátoron csúszva-mászva megfosztani a tollaitól. A liba természetesen élt, és menekülni próbált, nyilván hiába…
Vagy a másik, amikor egy macskát erősítettek egy vízszintes gerendára, amit a versenyzőknek bika módjára, fejjel nekirohanva kellett odatrancsírozni. Brrr….
A “bikaviadal” a mainál még kegyetlenebb játék volt – a bikát egyszerűen egy veszett kutyákkal teli szűk, zárt helyre kergették, ahol aztán a megvadult ebek cincálták-tépték cafatokká.
A Karnevál a XVIII századra borult pompájába, a legtöbb velencei ekkorra már szinte minden ünnepi alkalomra maszk mögé rejtőzőtt, úgy tűnt hát, egy soha véget nem érő karneváli mulatság vette kezdetét…
De aztán jött Napóleon, és1797-ben betiltotta az eseményt, és csak jóval később, az osztákok rehabilitálták, ám onnantól már sohasem lett a régi.
Ezt a káprázatos mulatságot igazából csak az 1970-es évek végén sikerült feltámasztania pár velencei fiatalnak – mi mással, mint a jól bevált záptojás hajigálással. Így hát feléledt végül a Karnevál, de (szerencsére) már egy egészen más Karnevál az, amire mi is ellátogathatunk, minden évben.
2014. február 11. kedd at 18:43
Blendemanus
A Karnevál | Mindent bele Nagyböjt előtt
Mint a legtöbb ünnepnek, a Velencei Karneválnak is mélyen vallásos, judeo-keresztény kultúrkörünkből kiindulva természetesen keresztény vallási hagyományai vannak.
A Karnevál a Nagyböjtöt első napját, Hamvazószerdát megelőző 10 napon keresztül folyik Velence sikátoraiban, utcáin és terecskéin. Ha a századokkal ezelőtti ünnephez képest nem is mindent, a böjthöz, az önmegtartózatáshoz képest szinte mindent lehet. Enni, inni, mulatni, szeretni, kifulladásig. Mint hogy a Húshagyókedd, a Hamvazószerda mozgó ünnepek, a karnevál kezdete is évente más-más napra esik (jövőre február 14-én, tessék, pont a szerelmesek ünnepén van a nyitó bál). A Karnevál tíz fergeteges napja után pedig jön a negyven napos bűnbánat, mind magunk, mind őseink, mind a karnevál idején elkövetett bűneink miatt.
A böjt pedig, mint ismeretes, egy testi-lelki-szellemi megtisztulás, mely a szervezetet megterhelő, hosszú téli időszak végeztével lehetőséget nyújt a testi-lelki-szellemi síkon felhalmozódott mérgektől való megszabadulásra. A lemondás, hitbéli elmélyülés és engesztelődés napjai után pedig elérkezik Húsvét, a kersztény hagyományok szerint Krisztzus feltámadásának ideje. De az igazi csodát azért mégiscsak a tyúktojást pottyantó nyulak jelentik, még ha a Mikulás csak hazugság is.
A Nagy Gazdasági Világválság pedig, ha picit talán el is halványítja majd az ünnep pompáját, meg nem akadályozhatja azt. Jövőre is egészen biztosan elárasztják majd Velence városat a világ minden tájáról idesereglett, mulatozni vágyó turisták. Jelmezbe bújni pedig kötelező! Hiszen csak elegánsan, rafináltan elmaszkírozva lehet igazán megérezni, miről is szólt valaha, és szól most a mulatság.
2014. február 11. kedd at 18:46