Magyarország vasúttörténete | Fotópályaudvar nr.II
Magyarország vasúttörténete, vasúttörténeti park, vasútállomások | Fotóművészet, művész fotók, fotómúzeum
Magyarország vasúttörténete | Fotóművészet. A magyarországi vasúttörténet kezdetei a 16. századig nyúlnak vissza, amikor a történeti Magyarország területén élő német bányászok meghonosították a fából készült nyompályát, a vasúti pálya elődjét. 1827-1828 között kísérletek folytak a pest-kőbányai lebegő vasúttal, de a lóvasúti technológia a hagyományos szállítás konkurenciája miatt nem bizonyult jövedelmezőnek. 1836-ban a király vasútépítéseket lehetővé tevő törvényt fogadott el, ezt követően heves vita alakult ki az országgyűlésen, hogy a Duna jobb- vagy bal oldali partján épüljön meg a két fővárost összekötő vasútvonal. Végül a pesti oldal mellett érvelők kerültek ki győztesen. 1844-ben kezdődött meg a Pestről induló vasútvonal építése, és a mai Magyarország területén az első vonalat Pest és Vác között 1846. július 15-én nyitották meg. 1847-ben már a Pest–Szolnok 99 km hosszúságú szakasz is elkészült.
A vasút hamar gyors fejlődésnek indult, a 19. század ipari forradalmának az egyik legjelentősebb tényezője lett.
Magyarország vasúttörténete | Fotóművészet. Az 1990-es évektől kezdve az Európai Unió tagállamai átalakítják az államvasutakat, és megnyitják a magántulajdonú vasúti vállalkozások előtt az állami hálózatokat, ám komolyabb liberalizációra még nem került sor. A változások jegyében 1993. június 30-án a MÁV is újra részvénytársasággá alakult. Az 90-es, 2000-es évek új vasúti társaságai a 19. század magánvasútjaitól eltérően pályahálózatot nem működtetnek, hanem csak vonatokat közlekedtetnek. Magyarországon az első ilyen vállalkozás, a Floyd, 2004. június 17-én kapott működési engedélyt. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a MÁV átszervezése, melynek során kivált belőle a két fő üzletág. A teherszállítással foglalkozó MÁV-CARGO Zrt. és a személyszállítási MÁV-START Zrt.. A karbantartási és egyéb feladatok végzésével már korábban leányvállatokat bíztak meg a MÁV csoportban. Az előző részben említett és privatizált Építési Főnökségek a kilencvenes évek elejétől részben MÁV és magán tulajdonú Kft.-ben folytatták tevékenységüket.
Magyarország vasúttörténete | Fotóművészet: [1] [2] [3]
Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47
Carnevale di Venezia | Velence nr.III
Carnevale di venezia | Velencei karnevál és maszkok
Carnevale di Venezia | A Karnevál, a fő motívum tulajdonképpen az elrejtőzés, elváltozás, a "kibújni a bőrünkből" mozzanata. A szolgák uraknak öltözhettek, a férfiak nőknek, mindenki belekóstolhatott, milyen az a "más", a "pont az ellenkezője", a "titkos én". És hát a játék, az öröm, a mámor, a túlzásba vitt élvhajhászat, azaz minden, amit a Nagyböjt időszakában tilos.
Carnevale di Venezia | A Karnevál. A világ minden táján így van ez; farsang, karnevál idején az emberek beöltöznek, éjt-nappallá téve mulatnak, felismerhetetlenségig elmaszkírozva, gátlásaiktól megszabadulva, a társadalmi és vallási normák szabályrendszeréből kitörve táncolnak és szeretnek - semmi sem lehetetlen, és semmi sem tilos! A lényeg ez, a felhőtlen, gyermeki öröm, az ünnep öröme - és az öröm ünnepe!
Carnevale di Venezia | A Karnevál. A legismertebb karneválok sorában a velencei mellett ott sorakozik a Riói, a Nizzai, a New Orleans-i, de az emberek a farsangolás idején a világ minden táján kifulladásig ropják a táncot.
Carnevale di Venezia | A Karnevál azaz mindent bele Nagyböjt előtt. Mint a legtöbb ünnepnek, a Velencei Karneválnak is mélyen vallásos, judeo-keresztény kultúrkörünkből kiindulva természetesen keresztény vallási hagyományai vannak. A Karnevál a Nagyböjtöt első napját, Hamvazószerdát megelőző 10 napon keresztül folyik Velence sikátoraiban, utcáin és terecskéin. Ha a századokkal ezelőtti ünnephez képest nem is mindent, a böjthöz, az önmegtartóztatáshoz képest szinte mindent lehet. Enni, inni, mulatni, szeretni, kifulladásig.
Carnevale di Venezia | Masks: [1] [2] [3] [4] [5]
Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47
