Velence | Az Adria királynője. A Múzeum+ eseményt havonta váltva rendezik meg a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában, melynek e hónapban központi témája a Karnevál. Fotóstúdiónk lehetőséget kapott, hogy egy kiállítási anyagot csinálhasson a MNG rendezvényével párhuzamosan.
Olyan, mint valami meseváros ahol minden eltér a megszokottól. A házak lábát a tenger mossa. Régi templomok, paloták, műemlékek másutt is vannak, de itt minden házra kiírhatnák: műemlék. A város 1000 évig volt a Kelet kapuja és a mesevilág ott él a város falai között. A természet alkotta a színteret: a lagúnák és szigeteik a jégkorszakbeli hatalmas folyam-áradatok hatására jött létre. A letelepedők itt halászattal és só-lepárolással keresték kenyerüket. A szigetek benépesültek, és a lagúnák rovására terjeszkedett a város.

Carnevale di Venezia: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

Velence | Az Adria királynője. A város maga a mágia. Karnevál, Szent Márk tér, Monteverdi, galambok, vaporetto, gondola, sikátorok. Itt élt Tiziano, Bellini, a VendraminCalergi-palotában lakott Richard Wagner. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, mi mindent jelent még e varázslatos név.

Venezia | Gondola. A gondolák városa. A legismertebb, legjellegzetesebb vízi jármű a Velencében használatos sokféle evezős csónakfajta közül – amelyhez számos romantikus történet, legenda fűződik.

Velence | Az Adria királynője. Velence, a cölöpökön álló város! Gyönyörű és félelmetes, legendákkal és valódi eseményekkel teli történelmet tudhat magáénak. A lagúnaváros egyik legszebb és leglátványosabb terén (Piazza San Marco) a turisták kedvelt fogaltossága a galambok etetése. Ülj egy kávézóban a Szent Márk téren, kávé a kezébe, és élvezze a kilátást…

A Szent Márk tér galambjai: [1] [2] [3]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Velence • Az Adria királynője | Velence nr.VI appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Venice Carnival | Karneválok, farsangolás Európában. A Farsang felfordult világa, a tabuk feloldása, a státuscserén alapuló rítusok stb. az etnológiai irodalom szerint „biztonsági szelepként” funkcionálnak: a farsangi napok után következő hétköznapok világában megerősítik a hierarchikus rendet és a közösségi érzést. Előfordul azonban, hogy a rítus kerete túl szűknek bizonyul a felgyülemlett elégedetlenség kifejezésére. Ilyenkor az ünnep ürügyén lázadások törhetnek ki, a történelem folyamán még az is gyakran előfordult, hogy egy-egy farsang az adott feltételek mellett (pl. álarc viselése, alkoholizmus, legitimált erőszak, fegyverviselés stb.) vérfürdővé változott. Igaz ugyan, hogy a társadalmi lázadások közvetlen akcióinak szimbolikus nyelve nem azonos a karneváli világkép szimbolikus nyelvével, de ilyenkor a karneváli ünnepek résztvevői a rítusok nyelvét „átkódolják” a lázadás nyelvévé.

Venice Carnival | Karneválok, farsangolás Európában. A társadalmi rend érvénytelenítését a különféle erőszakos megnyilvánulások is jelzik. Előfordulnak például a farsangi színjáték résztvevői elleni játékos, de olykor a játékosság határait messze túllépő támadások a maszkos alakoskodók a nézőket inzultálják, erotikus jellegű agressziókat követnek el. Olykor a karneváli színjátékot megjelenítő csoportok rivalizálása, sőt egymás elleni agressziója a játék hagyományos rituális eleme. Velencében a 16. század végén húshagyókedd éjszakáján 17 embert öltek meg.

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Venice Carnival | Karneválok, farsangolás Európában | Velence nr.IV appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Prága látnivalók | Az őszi város. Egy város minden évszakban más arcát mutatja, nyári sorozatunk után most pár olyan érdekességet szeretnénk megmutatni, mint a Mala Strana ékei, a Szent Vitus-székesegyház és a Vár, de a Moldva felett átívelő, sokat látott Károly-híd, vagy az Óvárosi téren megbújó csillagászati óramű, az Orloj is, melyek mind versenyeznek  a látogatók kegyeiért.

Prága látnivalók | Az őszi város. Négyszáz éven keresztül a 16 pilléren álló, 10 méter széles és 520 méter hosszú Károly híd volt az egyetlen összeköttetés a Kisoldal és a Prága városa között.

Prága látnivalók | Az őszi város. A Károly hídat IV. Károly építtette 1357-ben. Nepomuki Szent János szobrát 1683-ban állították fel, s egyike volt a híd első díszeinek. Ő védelmez az árvizek és a hajótörések ellen. A legenda szerint annak, aki kezével megérinti a szobrot, szerencséje lesz.
A hatodik és a hetedik pillér között látható kereszt arra emlékeztet, hogy Nepomuki Szent Jánost e helyről hatszáz évvel ezelőtt a folyóba vetették, mert nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Szemtanúk állították, hogy amikor a test a vízbe zuhant, egy szent szellemalak emelkedett ki a folyóból.
A Károly híd Kisoldal felöli végét két toronnyal zárták le. A kisebbik a Judit-torony, amely a híd elődjének a Judit hídnak egyetlen megmaradt darabja. A Kisoldali hídtorony eredetileg városkapunak épült; ma lélegzetelállító kilátás nyílik innen a városra. A híd másik végét az Óvárosi hídtorony zárja le.

Prága látnivalók | Az őszi város: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Prága látnivalók nr.II | Az őszi város appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Commedia dell’arte. A commedia dell’ arte a középkor színháza, Itáliában alakult ki, és hamarosan Európa-szerte elterjedt. A színház a középkorban az alkalmi színpadot, az alkalmi előadást, a rögtönzést jelentette. A nem „készre írt” történetvázak kiteljesítését a lehetőségek határozták meg: hely, közönség, színészi képességek stb. Az előadott művek egyrészt a különböző misztériumok, népi eredetű játékok, másrészt ókori eredetű drámák (vígjátékok) voltak. A vásári komédia elsősorban vígjáték, bohózat, bár a haláltánc motívumai is fellelhetők benne. A haláltánc a középkor egyik legérdekesebb misztikus műfaja, motívuma: lényege az a sajátos demokratizmus, mely szerint a halál mindenkit egyenlővé tesz, Isten ítélőszéke előtt a földi világban élvezett előjogok nem érvényesek. A halállal (kaszás csontváz) az élen haladó körtáncban együtt táncol úr és szolga, főpap és egyszerű ember.

Commedia dell’arte. A vándorló társulatok városról városra, vásárról vásárra jártak, s általában a piactéren mutatták be előadásaikat. Később a dráma és színház e változata megjelent az udvari kultúrában, a XVI–XVII. századra már állandó udvari társulatok is működtek (például a párizsi olasz színház). A rögtönzött színdarabok állandó szerepekre – típusokra – épültek.

Commedia dell’arte: [1] [2] [3]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Commedia dell’arte | Velence nr.V appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Prága | Akkor és most. Archívumunkban újabb érdekességre bukkantunk, és azt is észrevettük, hogy az eredeti fotósorozat pont 50 éve készült, így úgy döntöttünk, hogy mi is elutazunk Prágába, és megnézzük [megfotózzuk], mi változott azóta.

Prága | Akkor és most. A prágai vár, a Hradzsin a világ legnagyobb, egybefüggő területekből álló várkomplexuma, amely egy 70 méter magas dombon magasodik a város fölé.
A Hradzsin egykor a cseh fejedelmek és királyok rezidenciájaként szolgált, 1918 óta pedig az államelnök székhelye.A három udvarból álló prágai várnak kereken 60 épülete van.
A vár első virágkorát IV. Károly idején élte. A fejlődés újabb csúcspontját jelentette II. Rudolf, aki számos jelentős tudóst, művészt, alkimistát hívott az udvarába és hatalmas gyűjteményeket hozott létre.
A Hradzsint, a prágai vár körül elterülő elővárost 1320 körül alapították. IV. Károly bővítette később a városnegyedet, a híres strahovi kolostorral, amely a király értékes könyvtárának adott helyet.
Mielőtt belépünk a várba, vessünk egy pillantást a Hradzsin térre, csodálatos, monumentális nyitott tér tárul szemünk elé a várfalakon kívül. Számos előkelő rezidencia épült itt. A tér nyugati oldalán fekszik a Toszkán palota, a Márton palota. A tér talán legegyedibb és legkülönlegesebb épülete a Schwarzenberg-palota, legdíszesebb épülete pedig a vár bejáratánál elhelyezkedő Érseki palota.

Prága | Akkor és most. A Prágai vár harmadik udvarának déli részét a Régi Királyi Palota uralja, amely a cseh uralkodók székhelye volt egészen a Habsburg hatalomátvételig. A meglehetősen egyszerű homlokzat csodálatos épületet rejt.
A mostani épület magját az ősi román stílusú palota alkotja, melyet a Premysl-dinasztia uralkodásának utolsó éveiben emeltek. Később IV. Károly hozzáépített a palotához, de Jagelló Ulászló volt az, aki az 1400-as évek végén a legjelentősebb bővítéseket elrendelte.
Az Ulászló-terem 1502-ben készült el, akkoriban ez volt a legnagyobb boltíves áthidalású világi építmény. A XVII. században az Ulászló-termet gyűlésteremnek használták, de a korábbi évszázadokban fényűző ünnepségek, koronázások és lovagi tornák helyszíne volt.
A Királyi palota lenyűgöző méreteivel, csodálatos bordás boltozatával ma is Prága egyik büszkesége. A bejárat előtt állva csodáljuk meg az óriási szobrokat vagy fotózkodjuk a mozdulatlanul álló őrökkel.

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Prága nr.I | Akkor és most appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Carnevale di Venezia | A Karnevál, a fő motívum tulajdonképpen az elrejtőzés, elváltozás, a “kibújni a bőrünkből” mozzanata. A szolgák uraknak öltözhettek, a férfiak nőknek, mindenki belekóstolhatott, milyen az a “más”, a “pont az ellenkezője”, a “titkos én”. És hát a játék, az öröm, a mámor, a túlzásba vitt élvhajhászat, azaz minden, amit a Nagyböjt időszakában tilos.

Carnevale di Venezia | A Karnevál. A világ minden táján így van ez; farsang, karnevál idején az emberek beöltöznek, éjt-nappallá téve mulatnak, felismerhetetlenségig elmaszkírozva, gátlásaiktól megszabadulva, a társadalmi és vallási normák szabályrendszeréből kitörve táncolnak és szeretnek – semmi sem lehetetlen, és semmi sem tilos! A lényeg ez, a felhőtlen, gyermeki öröm, az ünnep öröme – és az öröm ünnepe!

Carnevale di Venezia | A Karnevál. A legismertebb karneválok sorában a velencei mellett ott sorakozik a Riói, a Nizzai, a New Orleans-i, de az emberek a farsangolás idején a világ minden táján kifulladásig ropják a táncot.

Carnevale di Venezia | A Karnevál azaz mindent bele Nagyböjt előtt. Mint a legtöbb ünnepnek, a Velencei Karneválnak is mélyen vallásos, judeo-keresztény kultúrkörünkből kiindulva természetesen keresztény vallási hagyományai vannak. A Karnevál a Nagyböjtöt első napját, Hamvazószerdát megelőző 10 napon keresztül folyik Velence sikátoraiban, utcáin és terecskéin. Ha a századokkal ezelőtti ünnephez képest nem is mindent, a böjthöz, az önmegtartóztatáshoz képest szinte mindent lehet. Enni, inni, mulatni, szeretni, kifulladásig.

Carnevale di Venezia | Masks: [1] [2] [3] [4] [5]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Carnevale di Venezia | Velence nr.III appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Karneváli színjátékok | Commedia dell’arte és a Pantalone. Épp, hogy lecsengenek az ünnepek, és elkezdődik egy újabb év, ismét beindul a pezsgés is, hiszen már sarkunkban a karneváli, farsangi időszak. A Velencei karnevál világhírű, ősi hagyományokkal megspékelt időszaka csodálatos, meseszerűvé varázsolja a gondolák és lagúnák városát, ahol mintha egy színjáték elevenedne meg. A farsangi, karneváli hangulat nem merül ki egy-egy jelmezbállal, apró dekorációkkal. Ilyenkor Velence apraja nagyja, a helyiek és a turisták egyaránt a színjáték részévé vállnak, maskarát és díszes ruhát öltenek.

Karneváli színjátékok | Commedia dell’arte és a Pantalone. A commedia dell’arte (értsd: „hivatásosok színjátéka”) rögtönzött színjáték, mely a 16. század közepén alakult ki Itáliában. Valószínűleg még az ókori atellana-játék hagyományaiból alakult, de természetesen közrejátszottak kialakulásában a minden vidéken meglévő népi csúfolódók is. Az első fennmaradt írott szcenárium 1568-ból való, de az 1570-es években a legjobb társulatok már Franciaországot és Spanyolországot is megnyerték művészetüknek (a legkorábbi névről ismert csoport, a Gelosi már 1571-ben megjárta Franciaországot). Hatása máig eleven a drámaírásban és a színjátszásban is. Kialakulása során kölcsönösen hatottak egymásra a többnyire szobatudósok által alkotott, akadémikus versezetű commedia eruditával.

Karneváli színjátékok | Commedia dell’arte és a Pantalone. A rögtönzéseknek keretet szabott az állandó típusok (tipi fissi) és maszkok szerepeltetése. Az állandó típusok közül idősebb szereplő Pantalone, aki északi típus, gazdag, velencei, zsugori öreg kereskedő; sántít, beteges, és mindig panaszkodik. Beképzelt, öntelt, szoknyavadász, ám gyakorta felsül, sokszor az orránál fogva vezetik. Dottore szintén északi típus, bolognai orvos, ügyvéd vagy jogász; tudálékos, kéjsóvár, aki ékesszólóan beszél, de értelmetlenül. Capitano elsősorban déli típus, spanyol, nagyképű, szájhős katona; hihetetlen történeteket ad elő saját hőstetteiről, gyakran akar elcsábítani fiatal lányokat, s ezért megleckéztetik. Idősebb típus még Tartaglia is, a dadogó hivatalnok, aki csak később tűnik fel a hiányzó Dottore, ill. Pantalone figurák szerepkörében. A fiatalok közé tartozik a sorsüldözött szerelmespár, akiket el akarnak szakítani egymástól. Ők nem viseltek maszkot. Nevük változó: Lelio, Flavio, Aurelio, illetve Isabella, Lidia, Vittoria stb.

Karneváli színjátékok | Commedia dell’arte és a Pantalone: [Fotósorozat]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Karneváli színjátékok | Commedia dell’arte és a Pantalone | Velence nr.II appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Oldalunkon szokásunk, hogy nem csak a fotóinkat adjuk közre, hanem archívumunkból is csatolunk az adott témához kapcsolódó érdekes anyagokat. Ahogy erre a kiállításra készültünk, archívumunkba találtunk egy régi útikönyvet, és egy régi térképet [1][2], amiben volt egy eddig számunkra felfedezetlen levél is [1][2][3][4].

Berlin: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75]

The post Berlin nr.I appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Fénykép tár  | Fotómúzeum. A fénykép archívumunk képeiből fotóstúdiónk rendszeresen kiállításokat rendez oldalunkon. A művészeti értékkel bíró fotókból most egy Bécset bemutató retro fotósorozatot szeretnénk közreadni.
1988 előtt nyugatra utazni csak háromévente lehetett, a bürokratikus procedúra keretében adott kiutazási engedélyt kegyként osztogatta a Belügyminisztérium. Akiknek mégis sikerült elutazniuk Bécsbe akkor szembesültek ma már teljesen alapnak számító dolgokkal először: van áruválaszték, az eladók köszönnek, az árak boltonként változnak, és olyan menő dolgokat lehet kapni nem csillagászati összegekért, amiket a magyar boltokba (pl. fényképező termékeket) hiába keresne bárki is. Mondjuk azt, hogy Mokka, bitte, és készítsünk elő 6 schillinget!

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Fénykép tár és fotómúzeum | Bécs nr.II • Anno ’69 appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.

Velencei karnevál | Maszkák. Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete. A vízkereszt, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, míg a farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti 40. nap), a nagyböjt kezdetéig tart.

Velencei karnevál | Maszkák. A farsang változó hosszúságú ünnep. (Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.) Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Így a farsangi szezon elején fotóstúdiónk is szeretne néhány fotóval hozzájárulni az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

Velencei karnevál | Maszkák: [1] [2] [3]

Karneválok | Világszerte. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Velence, Rio de Janeiro). Magyarországon “a farsang farkának” nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás [lásd. Busójárás].

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

The post Velencei karnevál | Farsang nr.I | Velence nr.I appeared first on Fotóesszencia • Fotóstanfolyamok.