Prága nr.I | Akkor és most
Prága, Csehország | Akkor és most, fotómúzeum, muzeális fotók
Prága | Akkor és most. Archívumunkban újabb érdekességre bukkantunk, és azt is észrevettük, hogy az eredeti fotósorozat pont 50 éve készült, így úgy döntöttünk, hogy mi is elutazunk Prágába, és megnézzük [megfotózzuk], mi változott azóta.
Prága | Akkor és most. A prágai vár, a Hradzsin a világ legnagyobb, egybefüggő területekből álló várkomplexuma, amely egy 70 méter magas dombon magasodik a város fölé.
A Hradzsin egykor a cseh fejedelmek és királyok rezidenciájaként szolgált, 1918 óta pedig az államelnök székhelye.A három udvarból álló prágai várnak kereken 60 épülete van.
A vár első virágkorát IV. Károly idején élte. A fejlődés újabb csúcspontját jelentette II. Rudolf, aki számos jelentős tudóst, művészt, alkimistát hívott az udvarába és hatalmas gyűjteményeket hozott létre.
A Hradzsint, a prágai vár körül elterülő elővárost 1320 körül alapították. IV. Károly bővítette később a városnegyedet, a híres strahovi kolostorral, amely a király értékes könyvtárának adott helyet.
Mielőtt belépünk a várba, vessünk egy pillantást a Hradzsin térre, csodálatos, monumentális nyitott tér tárul szemünk elé a várfalakon kívül. Számos előkelő rezidencia épült itt. A tér nyugati oldalán fekszik a Toszkán palota, a Márton palota. A tér talán legegyedibb és legkülönlegesebb épülete a Schwarzenberg-palota, legdíszesebb épülete pedig a vár bejáratánál elhelyezkedő Érseki palota.
Prága | Akkor és most. A Prágai vár harmadik udvarának déli részét a Régi Királyi Palota uralja, amely a cseh uralkodók székhelye volt egészen a Habsburg hatalomátvételig. A meglehetősen egyszerű homlokzat csodálatos épületet rejt.
A mostani épület magját az ősi román stílusú palota alkotja, melyet a Premysl-dinasztia uralkodásának utolsó éveiben emeltek. Később IV. Károly hozzáépített a palotához, de Jagelló Ulászló volt az, aki az 1400-as évek végén a legjelentősebb bővítéseket elrendelte.
Az Ulászló-terem 1502-ben készült el, akkoriban ez volt a legnagyobb boltíves áthidalású világi építmény. A XVII. században az Ulászló-termet gyűlésteremnek használták, de a korábbi évszázadokban fényűző ünnepségek, koronázások és lovagi tornák helyszíne volt.
A Királyi palota lenyűgöző méreteivel, csodálatos bordás boltozatával ma is Prága egyik büszkesége. A bejárat előtt állva csodáljuk meg az óriási szobrokat vagy fotózkodjuk a mozdulatlanul álló őrökkel.
Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47
Virág dekoráció • Irisz | Virágok záridőben nr.II
Virág dekoráció, virágdekoráció falra, rendezvény dekoráció | Virágszalon, virágstúdió
Virág dekoráció | A sárga szín jelentése. A sárga a napsütés színe. Örömmel, boldogsággal kötik össze. A sárga szín meleg hatást kölcsönöz, és erőt ad. Használják a gyermekeknek szánt pihenőeszközöknél, és a fontos dolgok kiemelésére. Sötétebb árnyalatai hanyatlást, betegséget, elhagyatottságot jelentenek.
Képzeljünk el egy fotót. A kompozíció, maga a növény, mesterien van kiexponálva a fehér szirom, gyönyörűek a fények, szép homogén a háttér. Itt egy törékeny virág, ami áttör mindenen.
Virág dekoráció | Virágstúdió. Csodálatos vonalak, tűzijáték-szerű színzuhatag, finomság, luxus és egzotikum, manapság leginkább dekorációs célokra használjuk a virágokat, melyek akár valóságban, akár fényképeken színt csempésznek mindennapi életünkbe.
Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47
One comment-
Blendemanus
Commedia dell’arte | Karneváli színjátékok
A vásári komédia ókori gyökerű típusai: a zsarnokoskodó, zsugori idősebb úr: Pantalone, az okos szolga: Brighella (e. brigellá); a buta, pórul járó szolga: Arlecchino(e. árlekíno); a gyámoltalan szerelmespár: InnamorativagyAmorosi; a szájhős katona: Capitano; végül a tudós (ámbár ostoba) ember: Dottore.
A vásári komédia legfontosabb figurái, a cselekmény irányítói (a cselszövők) az okos szolgák. Ebből, valamint a szerepkörök, jellemek állandó vonásaiból érezhető, hogy a műfaj egyéb szempontból is „demokratikus”. A hatalommal, társadalmi privilégiumokkal bírók, vagyonosak a negatív figurák, az elnyomottak, alávetettek a pozitív hősök. Ugyanakkor a vásári komédiák jellemei árnyaltabbak, emberibbek, mint a misztériumok, moralitások allegorikus szereplői. E típusok az ókori római vígjátékban (például Plautusnál) bukkantak föl először, de végleges szerepkörüket a commedia dell’ arte-ban nyerték el. A középkornak ebből a színházából fejlődött ki a reneszánsz korban és főként a klasszicizmus korában az európai vígjáték több műfaja is (például cselvígjáték).
Típus (állandó szerep): általános és egyedi vonások egysége egy konkrét alakban.
2014. február 12. szerda at 03:25