Mai Manó | Kallódó értékeink, egy megkerült fénykép
Mai Manó | Fotómúzeum, fotóművészet, fotókiállítások, fotó kiállítás
Mai Manó | Kallódó értékeink, egy megkerült fénykép. A Stadionok metrómegállótól a Keleti pu.-ig hétvégenként zsúfolásig megtelik a különleges tárgyak kedvelőivel. Persze most gondolom, mindenkinek a különleges régiségek lebegnek lelki szemei előtt, a valóság azonban kiábrándítóan más. Mint mindenki más azzal a reménnyel járok ki a Verseny utcai bolhapiacra, hogy a mások által kacatnak nevezett holmik között találjak tetszetős, értékes, ötletadó tárgyakat. Néha találhatunk összegyűrődött negatívokat, egy megsárgult fotót, egy megkopott ócska fényképezőgépet is, vagy bármilyen olyan egyéb tárgyat, legalább olyan élvezetet nyújt bárkinek, mint nekem az előbb felsorolt tárgyak.
A Verseny utcán szombaton kora reggeltől már mozdulni sem lehet. A látogatók mind ugyanazt akarják: lecsapni a bolhapiac különleges darabjaira. Miután én is elkezdtem a szokásos hétvégi „zarándoklatomat” a harmadik-negyedik „standnál” észre is vettem egy nagy halom közepén valamit, amiért minden hétvégén kisétálok, erre az egyedi hangulatú helyre.
- Ez nem az Ecseri, aranyoskám! - kiáltja egy idős hölgy, aki szemmel láthatóan potenciális vásárlót vél felfedezni bennem. Szőnyeg, agyonhallgatott bakelitlemezek, megfeketedett pénzérmék. Szenes vasalót is lehet kapni. Az egyik standnál nagyanyáink ékszerei között válogathatunk. De amit én megláttam a kupacban, az három régi fotó. Nem is nézem meg, nehogy nagyon felnyomják az árakat, hanem gyorsan megkérdezem mennyibe kerül. 500 Ft mint kiderül. Ami tényleg nem az Ecseri piac árai, mert ott 1000 Ft alatt nem lehet fotót vásárolni.
De nem feledem a piacok alapszabályát: alkudni kötelező. Így 15 mp alatt hozzá is jutok a képekhez 300 Ft-ért.
Mai Manó | Kallódó értékeink, egy megkerült fénykép. Mint később világossá vált számomra, a szerencsés úton megszerzett fényképek egyikének készítője, Mai Manó, császári és királyi udvari fényképész (1855-1917) fényképészmester, szakíró, a maga korában a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselője, 1885-től udvari fényképész. A kor szakmai közéletének vitathatatlan tekintélye. Alapítója és főszerkesztője A Fény című lapnak (1906). Apja dr. Mai Henrik (1809-?) bölcseleti és orvosdoktor főreáliskolai tanár volt Budán. Apja keresete nem volt nagy, anyja meghalt, ezért Mai Manó kimaradt a gimnáziumból, s már 14 évesen inas volt Kalmár Péter Andrássy úti fényképésznél, miközben esténként rajziskolába járt (fényképészmesteré válása után képeinek hátoldalára, kollégáihoz hasonlóan hirdetéseket tervezett, melyekről 1894 után soha nem hiányzott a saját építésű műteremháza, az „Az Andrássy út legközelében”). Később Borsos és Kollernál tanult, majd két évig Grazban Leopold Bude műtermében dolgozott, miközben magánúton leérettségizett. Hazajőve ismét Koller műtermébe került laboránsnak. 1878-ban lett önálló fényképész Budapesten, társult Békei özvegyével és Mai és Társa néven nyitott műtermet. (A Vilmos császár út és Andrássy út sarkán, egy üres telken dolgoztak 1882-ig, amikor ide épült az ún. Saxlehner patika.)
Mai Manó 1885-ben már három-négy segéddel dolgozott. Egyik asszisztense Kozmann Gusztáv, később maga is műtermes fényképész. Korai riportjellegű felvételei is maradtak, az 1889-es véderő javaslat elleni tüntetésről, Kossuth Lajos temetéséről (1894), Kossuth Ferencről (1894). 1903-ban Bartók Bélát is fényképezte. 1885-ben alapító tagja volt a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének. Egyik kezdeményezője a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének. (Ez a szövetség jelentette meg A Fény című folyóiratot, melynek szerkesztősége Mai műtermében, a Nagymező utca 20-ban működött.) A fényképészek asztaltársaságának is elnökévé választották (1896). Beutazta Németországot, Olaszországot, Franciaországot, hogy tökéletesítse tudását. Mai Manó gyakorlati tapasztalatai mellett elméleti képzettsége is jelentős volt. Mai Manó 1894-ben többemeletes műtermet épített a Nagymező utca 20-ban, a Fővárosi Orfeummal átellenben, amit halála után az Aradról felköltözött Weisz Hugó vett meg. E műtermével páthuzamosan működtetett még egyet a Váci körút 14. Sz. alatt, az Andrássy úttal szemben (1895) Mai és Társa néven. Itt Szigeti volt a társa.
Mai Manót a Wiener Photographische Gesellschaft szakirodalmi működéséért tüntette ki. Tizenkét kiállításon szerepelt: Székesfehérvárott 1879-ben, Triesztben 1882-ben kapott ezüstérmet; a budapesti Országos Kiállításon 1885-ben gyermekfelvételeivel keltett feltűnést. Mai Manó a Milleniumi Kiállításon királyi elismerést és állami ezüst érmet nyert.Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet kapott. Mai Manó cikkei jelentek meg a Magyar Fényképészek Lapjában és A Fényben.
Mai Manó | Kallódó értékeink, egy megkerült fénykép. A ma a Magyar Fotográfusok Házaként működő nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fényképészmester megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a háromszintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át.
A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-én nyílt meg benne.
Ami fotóstúdiónkat az egész cikk megírására sarkalt, az az a hír, ami régóta terjeng piaci berkekben, hogy meg akarják szüntetni a piacot. Ami miatt ez engem különösen elszomorít, hogy megint úgy készülnek megszüntetni valamit, hogy nem gondoskodnak megfelelő helyettesítésről. Pedig Európa minden nagyvárosában van ilyen bolhapiac.
De azon még sokat fogok gondolkozni a szokásos, magányos hétvégi zarándoklataimon, hogy így milyen értéket fognak a kukába kikötni, a helyett, hogy a gyűjtőkhöz kerültek volna.
Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47
Retro írógép | Fotómúzeumunk érdekességei | Írógépeink nr.I
Retro írógép, régi leveleinkből | Fotóművészet, fotó kiállítás
Retro írógép | Írógép [főnév]: olyan mechanikus, elektromechanikus vagy elektronikus eszköz, ami billentyűinek megnyomására betűket nyomtat egy dokumentumra, rendszerint egy papírra. A 19. század végén és a 20. század elején az ilyen gépen író személyt gépíró(nő)nek vagy gépelőnek nevezték. A huszadik század nagy részében az írógépek elengedhetetlen eszközei voltak az irodáknak, hivataloknak és sok – ha nem a legtöbb – hivatásos írónak. Az 1980-as években azonban a számítógépek és a szövegszerkesztő programok nagyrészt átvették az írógépek feladatait. A fejlődő országokban az írógépek azonban ma is nagy népszerűségnek örvendenek.
Édes Jolikám Lala és Jenőke!
Gondolom megkaptátok lapunkat amit Riminiből írtunk. Imre bátyja Bécsbe lakik Őt Riminiből felhívtuk telefonon mi tévők legyünk azzal kapcsolatban kint szeretnénk maradni. Ő mondta, hogy Olaszországban a lárger-ben elviselhetetlen a helyzetés várjuk, Ő átjon értünk Olaszországba, és minden megbeszélünk. Aug. 4-én érkeztünk Riminibe?an csoporttal. Egy hét múlva jött Imre bátyja és Velencébe az osztrák konzulátuson vízomot kaptunk Ausztriába. Most nála lakunk Bécs-ben a kihallgatás megtörtént és ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptunk. Ausztriába maradhatnánk, de mi szeretnénk Nyugat Németországba és ha nem megy Svédországba menni.
Pár hónapon belül megkapjuk a politikai menedékjogot, nem tudjuk mennyi időbe telik, de jó kezekben vagyunk Imre bátyja mindenben segítségünkre van, és reméljük hamarosan megkapjuk. Addig Imre dolgozik valahol most intézi a bátyja a munkahelyet és is valószínű tudok majd dolgozni, valahol varrni. A láger-ba nem kellett bemenni, mert Imre bátyja és az Ő felesége kezességet vállalt értünk így náluk lakunk. Telefonálni szerettünk volna Nektek de nem tudjuk mennyibe kerül és a csoporttal ezek pár forintot engedtek kihozni, és mást nem is mertunk ne hogy visszaküljenek, mert belekötnek mindenbe.
Anyuka tudja a dolgokat és reméljük most már nyugodt. P is tudja, hogy jobban tudunk majd boldgoulni. Egyenlőre még sok probléma és nehézság lesz, de majdcsak től leszünk rajta. Jolikám először is megírom a címet ahol vagyunk és a telefonszámot. Várjuk valamilyen formáben a véleményeteket és javaslataitokat. Egy nagy kérésem az lenne, ha Nektek Nyugat Németországban van valamilyen kapcsolatotok és tudnátok abban segíteni, hogy oda menjünk.
Itt a rendőrségen azt mondták hogy ha valamilyen Német vér folyik az ereinkben akkor minden további nélkül befogadnak, de így nem. A másik megoldás ha Imrének lenne munkahelye akkor is kimehetnénk, Németországba, Svédországba. Két éve nem fogadtak be senkit. Ha Európáben végképp nem tudunk maradni akkor Kanadába szeretnénk. Abban kérem javaslatotokat hogy mit tegyünk és segíségeteket ha esetleg NyugatNémetországbanvalami kapcsolat van az elhelyezkedés irányában. Mindenesetre nagyon várjuk hogy válaszoljatok az AVON-cég telefonszáma nálam van de nem tudom, hogy jó-e?
Ide íroma címet és a telefonszámot. Ha történik valami változás azonnal írok.
L. CS.
WIEN 1020 Klosterneuburger strasse 53-55/ I / IV / 13.
a telefon szám: 3554933
Millió puszit küldünk és várjuk a levelet.
D. I.
Utasitás az ugynevezett gyöngyvirág jégcsirák angol eljárás szerinti hajtatására:
A fagyasztott állapotban eltartott / tavalyi csirának a kulturája az elképzelhető legegyszerübb és rég az a kertész is aki azzal sohase foglalkozott az alábbi felvilágositások alapján képes ilyen csirákat a nélkül, hogy abbol sok kiamaradna eghajtatni.
A Küldemény megérkezésekor mindenek előtt arra kell ügyelni, hogy a csirák a szállitás alatt felolvadtak-e és a hosszas fagyasztás után ismét magukhoz tértek-e. Abban az esetben, ha még fagyosak a vagy csak épen felolvadottak és rég lankadtak a felnyitott ládát hüvös sötét helyre állitjuk és időt engedünk, hogy lassan felolvadjanak és magukhoz térjenek. Később a kötetgeket kézi-ládák száraz, huzattol őrzött helyre felfele egymás mellé állitjuk és hideg vizzel megpermetezzük. A veketáció nemsokára megindul és mihelyt a csirái körülbelül egy cm.-re kihajtottak körülbelül 75.drb.kis 3525.cmnagy körülbelül 14.cm. mély ládákba homokos kerti földben jol erőssen beültetjük. Tiszta homokot, vagy nagyon könnyü földet nem szabad alkalmazni. A földet az után jól átáztatjuk és a ládácskákat egy keskeny nem szorossan egymás mellé szegezett lécekből készitett oldal stelázsira körülbelül 10.cm távolságra egymástól felállitjuk ugy, hogy a levegő akadálytalanul minden oldalról körüljárhassa. Sötét gépir vagy pakoló váaszon alkalmazásával sötét ürt csinálunk és abbban a homérsékletet 14. R. tartjuk 8.-10. nap multával felcseljük 17. R-re és neves hideg időben /:november december :/ 19. R.-re Őntőzve csak csak nagyon vigyázatossan és nem felülről, hanem kézben kell a már elég hosszura nőtt csirákat.
Ha a csirák 15. cm hosszura meghajtottak a ládácskákát világos ugyancsak áttőrt álványrahhelyezzük a bimbók nem sokára nyilni fognak. De neh szabad nehéz csapadéknak a házban lenni, de e mellett a levegő ne is legyen száraz.
Ha egyik vagy másik partánál a levél képződés tul dus a virág hátrányára a levelek egy részét oly mélyen amennyire csak lehet kivájuk és az elhasználjuk az előbbeni ültetés kész virágaival. A ki levelezett levelek valamivel erősebbek lesznek. A virágokat nem szbad őntőzni mert ha vizet kapnak könnyen üvegeseké lesznek és rothadnak.
Ha a győngyvirág jégcsira hajtása nem sikerül az okot legtöbbszö abban lehet keresni, nem meguktól hagyjuk őket kihajtatni hanem tul melegen tartotuk és mindegy hajtattuk a mit egyáltalánben birnak el. Szeptember az még hosszu nappali világos hatása alatt // három hét alatt kapunk kész virágot.
///// Később a fejlődés lasubb és december elején berakott csira 5. hetet igényel. Mint a jegekt győngyvirág kultúra nagy ellenségét tekintik Londonban a napokig ta tó ködöt a melynek következmény erőssen kéntartalmu atmoszféra. Gyárak vasutak közelléte a melyek sok füstöt adnak előnytelenül hat a fejlődésre és gyakran megakadófejlődés és sárgává vállt harangocskákat eredményez.
Retro írógép | Írógép. A szövegeket eredeti változatukban [csak a nevek helyett használtunk rövidítéseket] közöltük, így a stilisztikáért, és a helyesírásért nem vállalunk felelősséget.
Retro írógép | Írógép. Kapcsolódó cikkünk.
Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47