Author Archives: t y p o c h o n d e r

Prága látnivalók és nevezetességei  | Az őszi város, fotóművészet

Prága látnivalók | Az őszi város. Egy város minden évszakban más arcát mutatja, nyári sorozatunk után most pár olyan érdekességet szeretnénk megmutatni, mint a Mala Strana ékei, a Szent Vitus-székesegyház és a Vár, de a Moldva felett átívelő, sokat látott Károly-híd, vagy az Óvárosi téren megbújó csillagászati óramű, az Orloj is, melyek mind versenyeznek  a látogatók kegyeiért.

Prága látnivalók | Az őszi város. Négyszáz éven keresztül a 16 pilléren álló, 10 méter széles és 520 méter hosszú Károly híd volt az egyetlen összeköttetés a Kisoldal és a Prága városa között.

Prága látnivalók | Az őszi város. A Károly hídat IV. Károly építtette 1357-ben. Nepomuki Szent János szobrát 1683-ban állították fel, s egyike volt a híd első díszeinek. Ő védelmez az árvizek és a hajótörések ellen. A legenda szerint annak, aki kezével megérinti a szobrot, szerencséje lesz.
A hatodik és a hetedik pillér között látható kereszt arra emlékeztet, hogy Nepomuki Szent Jánost e helyről hatszáz évvel ezelőtt a folyóba vetették, mert nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Szemtanúk állították, hogy amikor a test a vízbe zuhant, egy szent szellemalak emelkedett ki a folyóból.
A Károly híd Kisoldal felöli végét két toronnyal zárták le. A kisebbik a Judit-torony, amely a híd elődjének a Judit hídnak egyetlen megmaradt darabja. A Kisoldali hídtorony eredetileg városkapunak épült; ma lélegzetelállító kilátás nyílik innen a városra. A híd másik végét az Óvárosi hídtorony zárja le.

Prága látnivalók | Az őszi város: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47

Commedia dell’arte, színház, Carnevale di Venezia | Fotók kiállítás

Commedia dell’arte. A commedia dell’ arte a középkor színháza, Itáliában alakult ki, és hamarosan Európa-szerte elterjedt. A színház a középkorban az alkalmi színpadot, az alkalmi előadást, a rögtönzést jelentette. A nem „készre írt” történetvázak kiteljesítését a lehetőségek határozták meg: hely, közönség, színészi képességek stb. Az előadott művek egyrészt a különböző misztériumok, népi eredetű játékok, másrészt ókori eredetű drámák (vígjátékok) voltak. A vásári komédia elsősorban vígjáték, bohózat, bár a haláltánc motívumai is fellelhetők benne. A haláltánc a középkor egyik legérdekesebb misztikus műfaja, motívuma: lényege az a sajátos demokratizmus, mely szerint a halál mindenkit egyenlővé tesz, Isten ítélőszéke előtt a földi világban élvezett előjogok nem érvényesek. A halállal (kaszás csontváz) az élen haladó körtáncban együtt táncol úr és szolga, főpap és egyszerű ember.

Commedia dell’arte. A vándorló társulatok városról városra, vásárról vásárra jártak, s általában a piactéren mutatták be előadásaikat. Később a dráma és színház e változata megjelent az udvari kultúrában, a XVI–XVII. századra már állandó udvari társulatok is működtek (például a párizsi olasz színház). A rögtönzött színdarabok állandó szerepekre – típusokra – épültek.

Commedia dell’arte: [1] [2] [3]

Everling Csaba | fotográfus
+36 30/952 69 47